2013. június 21., péntek

1. rész

Lisa szemszöge:
A szüleinknek ma van a házassági évfordulójuk és elmennek minden éven megünnepelni, de most repülőjegyeket vettek Párizs-ba és csak 2 darabot. Szóval mivel nem szeretnénk egyedül hagyni ezért haza hívták a bátyámat, hogy vigyázzon rám.
-Héé, Lisa indulunk! - hallottam lentről az ordibálást.  
-Rendben. - kiabáltam vissza. 
-A bátyád hamarosan itt lesz. - mondta az apám, mert ő még fent volt az emeleten. 
-Nagyon jó. - mondtam flegmán. 
-Inkább örülj Lisa, hogy hazajön. - szidott le az apám majd fogta a bőröndjeit, mert az anyámé már lent volt és elment. Pár perc múlva csöngetést hallottam. Így lementem kinyitni az ajtót. 
-Szia! - mondta Niall mosolyogva. 
-Szia! - köszöntem vissza szintén mosolyogva, majd arrébb álltam az ajtóból, hogy Niall bejöhessen. 
-Minden úgy van a szobámban ahogy hagytam? - érdeklődött. 
-Igen. - mondtam. 
-Akkor rendben. - mondta. - Felviszem a csomagokat. 
-Hagyd csak majd én felviszem őket. - mondtam és kivettem a kezéből a bőröndöket. 
-Te tudod, hogy mennyi időre mentek el anyáék? - érdeklődött Niall. 
-Egy hónapra. - mondtam. - Szerinted miért hívtak haza? 
-De én nem tudok maradni egy hónapig. - mondta Niall. 
-Tudom. Csak hívd fel anyáékat, hogy itt vagy utána pedig vissza is mehetsz Londonba. - mondtam. 
-Miért akarsz te ilyen hamar megszabadulni tőlem? - kérdezte Niall. 
-Én nem akarok megszabadulni tőled, de neked is és nekem is jobb lesz, ha telefonálsz egyet anyáéknak, hogy itt vagy aztán pedig elmész. - mondtam szomorúan. 
-Még mindig amiatt a csók miatt viselkedsz így? - érdeklődött Niall. 
-Igen. - mondtam. 
-Ne zavartasd magad én nem haragszom miatta. - mondta Niall nevetve és mindenki tudja, hogy már azon lehet nevetni ahogy Niall nevet. 
-De anyáék haragszanak rám miatta. - mondtam. 
-Anyáékkal ne is foglalkozz. Nem őket csókoltad meg akkor meg mit számít a véleményük? - kérdezte Niall. 
-Nem te élsz velük. - mondtam. 
-Hát igen, de ha én is itt élnék akkor se lenne jobb. - mondta Niall, majd lement a nappaliba TV-t nézni én pedig lefeküdtem az ágyra és a laptopomon felnézem Facebook-ra. Fent volt Jenni így ráírtam, hogy jöjjön át mert csak én és a bátyám vagyunk ketten itthon. Ő rögtön lelépett Facebook-ról és két perc múlva csöngettek. 
-Nyisd már ki húgi. - ordította Niall a TV elől. 
-Rendben. - mondtam és lesiettem ajtót nyitni és Jenni volt az. Behívtam és felmentünk az emeletre. 
-Mi a baj? - érdeklődött Jenni. 
-Még mindig szeretem. - mondtam. 
-Még mindig teljesen ugyan úgy? - kérdezte Jenni. - 
-Igen még mindig teljesen ugyanúgy, nem testvérileg. - mondtam. 
-Hoznál egy kis vizet? - kérdezte Jenni. -
-Persze. Egy perc és jövök. - mondtam majd lementem a konyhába, ahol Niall is volt. 
-Ki csöngetett? - kérdezte Niall. 
-Jenni a barátnőm. - mondtam. - Figyu, itt aludhat ma este? 
-Sajnálom, de anyáék azt mondták, hogy senki sem aludhat itt. - mondta Niall. 
-Jó. - mondtam duzzogva. 
-Jenni tessék itt a vized. - nyomtam a kezébe a poharat.- és nem alhatsz itt. 
-Mi? - kérdezte Jenni. 
-Anyáék azt mondták Niall-nak, hogy senki nem aludhat itt. - mondtam. 
-Na mindegy mennem kell, mert kész a vacsi otthon. - mondta Jenni, lerakta a poharat az éjjeli szekrényre és elment. Én pedig levittem a poharat. 
-Niall mikor csinálsz vacsit? - kérdeztem. 
-Nem csinálok vacsit. Csinálj magadnak. - mondta Niall miközben döglődött a kanapén. 
-Akkor nem eszek. - mondtam és felmentem a szobámba. 
-Akkor ne egyél! - ordította utánam Niall. Én fent csak ültem az ágyon és gondolkoztam, hogy hirtelen miért lett ilyen Niall. Egyszer csak nyílt a szobám ajtaja Niall volt az bejött és leült mellém az ágyra. 
-Mi a baj Lisa? - kérdezte Niall. 
-Semmi. - mondta miközben a padlót néztem és a kezemmel babráltam. 
-Kérlek mond el Lisa... ha nem mondod el nem tudok segíteni. - mondta Niall. 
-Ha elmondom akkor se tudsz segíteni. - mondtam. 
-Azt majd meglátjuk csak először mond el mi a baj. - mondta Niall. 
-Az, hogy még mindig szeretlek. - csuklott el a hangom. 
-Lisa kérlek ne sírj. - mondta Niall és megölelt. 
-De én nem úgy szeretlek, mint egy testvért, hanem én szerelmes vagyok beléd még mindig. - mondtam. 
-Hát... én... - dadogott Niall. 
-Ne is próbálkozz mondtam, hogy úgy se tudsz segíteni. - mondtam, majd kimentem a szobából, de Niall utánam szaladt. 
-Figyelj... engem nem zavar, hogy szerelmes vagy belém. Megoldjuk. - mondta Niall.
-És hogyan? - érdeklődtem könnyes szemekkel. 
-Bemutatlak pár fiúnak és szerintem az egyik biztosan tetszeni fog neked. - mondta Niall, majd megcsörrent Niall mobilja. Anyáék voltak azok és Niall kihangosította a telefont. Azt mondták, hogy ne bántson meg, és hogy törődjön velem, mint régen gyerekkorunkba azelőtt a bizonyos dolog előtt. Úgy bánjon velem, mint akkor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése